Így egy hónap után próbálom összegezni a tapasztalatainkat. Két ovónéni és egy dadus van, ez egész jó arány a 15 gyerekre. Az ovi tágas, a kert nagy és tele van játékokkal. Ezzel meg lehetett bűvölni Ábelt, meg persze, hogy a 4 éves nagyfiúk már nagyoviba járnak. Hát nincs olyan babusgatás, mint eddig, de a dadus nénink elég ölelgetős, ami Ábelnek nagy szükséglete. Lia is szokta pátyolgatni, aminek nagyon örülök. Bár már jöttek anyukák, hogy Ábel odabújt hozzájuk, és hogy milyen édes...hát nem tudom, hogy ez jó-e. Olyan, mintha én nem ölelgetném eleget, pedig dehogynem, naponta többször és azt is elmondom neki napjában jó párzsor, hogy nagyon szeretem...
De spontán szokta mondani, hogy jólérzete magát az oviban és baleset is csak egyszer volt. Az tuti, hogy sokmindent tanul, nyílik az értelme és rendszert is tanul, meg fegyelmet - szóval bizakodó vagyok.
