Az oviban az egyik kisfiúnak szülinapja volt, ezért kérdezgetem Ábelt. Volt-e torta, igen, kívántatok-e boldog szülinapot, igen. Aztán hány éves lett a Gergő? "Három boldog éves!" - volt a válasz.
Utazunk az autóban, egyszer csak megszólal: " Hát ez nagyon aranyos volt!" "Mi volt aranyos?" - kérdeztem, gondoltam látott egy madarat, virágot, kutyust stb. " Hát ez a markoló, ez nagyon aranyos volt!"
Sétáltunk és egyszer csak feltámadt a szél. Ábel odaszalad hozzám elkapja a kardigánom alját, a lábam és szorítja: "Fogom anyát, nehogy elfújja a szél!" Tekintve a jelenlegi súlyomat, ez óriási bók!
Ritka pillanat, hogy nyugtunk van, Ábel éppen egyedül játszik, Lili is csendben nézelődik, próbálunk néhány dolgot megbeszélni Szívemmel. Kis idő múlva megjelenik Ábel: "Jövök már, ne szomorkodjatok!" Hát igen, épp felvetett minket a nagy búbánat.