Érződik, hogy közel az erdő. A kertünkben rozsdafarkú, széncinke, vörösbegy, szajkó, egerészölyv és fácán mindennapos vendég. A sünök olyan hangosan szuszognak és csámcsognak, hogy kész vicc. A melegebb időszakokban nem ritka sikló felvillanása a fűben. A telek felső határára bemászkálnak az őzek és nemrég egy este Csaba az ajtónk előtt látott egy rókát sétálgatni. A mi fantasztikus házörzőink meg se moccantak arra a tényre, hogy a róka ott sétált az orruk előtt.
Szóval a kertünk kezd olyan lenni, mint egy mesekönyv.
