Tegnap Ábel oltást kapott.

A szokásos orvosi vizsgálat kiderítette, hogy 3 hét alatt 95 dkg-ot hízott. Ezen a rekordon örvendeztünk egy darabig, de aztán elkezdték felszívni a szurikat.

Ábel igazi kis hős volt, csak akkor sírt amikor beledöfték azokat a ronda tűket. Utána már csak hüppögött.

A másik hős én vagyok, mert nem bőgtem. Bár az előző napokban, ha csak beszéltünk az oltásról, már könnyeztem. Most kibírtam és nem sírtam Ábellel együtt!

Egyébként amikor már nem sírt de én elkezdtem sajnálgatni és tyutyújgatni, akkor megint legörbült a szája és úgy hüppögött, és panaszkodott, hogy "Ugye, anya, mit tettek velem? " mintha értette volna, hogy mit mondtam neki.

Igaza lehet Béla papának, aki szerint ennek a gyereknek már most több esze van, mint nekünk.